Monday, May 30, 2016

Mi a cél?

A Boldogsághoz nem vezet út - a Boldogság az Út - kicsit közhelyes. :) Pedig tényleg így van. Ha megtanuljuk menet közben, úton levés közben jól érezni magunkat, akkor rá fogunk jönni, hogy akkor és ott érhető el a "boldogság", nem holmi utak végén, célok elérésekor, feltételek teljesítésekor. 

Pár napja kaptam egy kérdést egy hölgytől. Arra volt kíváncsi, mit mutat neki a Tarot a munkahelyi dolgait illetően. A hölgy szereti a munkáját, a hivatását - mást el sem tudna képzelni magának, amit szívesebben csinálna, és még sikeres is a munkájában -, viszont utálja a munkahelyét az ottani körülmények, lehúzó energiák és negatív emberek miatt. Van ilyen, bármennyire szeresse is a munkáját. Jelen helyzetében nem tudja megoldani, hogy ezt a munkát szabadúszóként végezze, rendszeres jövedelemre viszont szüksége van, mert ő tartja el a családját, és nem teheti meg, hogy elmegy földet kapirgálni az Isten háta mögé, amire egyébként - sokunkhoz hasonlóan - lelke mélyén vágyik. 

A Tarot arra a kérdésre, hogy min kellene változtatnia a hozzáállását illetően, hogy ne húzza le őt minden nap a negatív környezet, az alábbi három lapot adta:

1. A Kelyhek Királyát első lapként
2. A Császárt második lapként
3. A Világot harmadik lapként

Ebből én is azt mondom, hogy valóban a helyén van, bár nem zárható ki változás - egy új hely - rövid időn belül; a Kelyhek Királya azt mondja, hogy a legfontosabb, amire figyelnie kell(ene), az pusztán annyi, hogy ő szereti csinálni, amit csinál; hogy még csak nem is a pénz motiválja elsősorban, hanem az, hogy az Útján van, és ott is maradjon; hogy szeretetet, meghittséget varázsoljon a munkájába, a hozzáállásába és önmaga megbecsülésébe, és hogy semmi más, csakis ez legyen a cél. Nem a pénz - bár fontos, hogy legyen motivációnk -, nem az, hogy valahová eljusson, hanem az, hogy belső meggyőződésből, örömmel tegye azt, amit szeret, és hogy örüljön annak, hogy megtalálta azt a hivatást, amiben úgy érzi, hogy kiteljesedhet. 

A Császár ennél egy kicsit szigorúbb - fontos a pontosság, az összeszedettség, az összpontosítás, és a kemény, kitartó munka is fontos (mert kivenni mindenből csak annyit tudunk, amennyit beleteszünk), és fontos elhatárolódni az érzelmektől. Ami munka, az munka, ami nem munka, az nem munka. De nem szabad jótékonysági intézményt játszania. 

Szóval, a cél: önmagunkkal meghittségben, örömmel tenni azt, amit teszünk - ha sehogyan sem tudunk örömöt lelni abban, amit teszünk, akkor érdemes elgondolkozni, hogy valóban a nekünk való dolgot tesszük-e -, nem a célokra összpontosítva, nem arra, hogy ezért majd mennyi pénzt kapok, hanem arra, hogy az Úton jól érezzem magam, és a lehető legjobb tudásom szerint TEGYEM a dolgomat. Tenni ugyanis fontos. Ha semmit sem teszünk, akkor természetesen semmit sem fogunk kapni érte (bár van, aki kitartóan hisz benne, hogy mégis, a könnyen szerzett jutalom viszont könnyen fog eltűnni is, vagy épp utólag kiderül, hogy még sincs értéke).

Tedd, amit szeretnél, és a pénz követni fog - ez egy könyvnek a címe, pár éve olvastam. Sokak számára nagyon fontos és hasznos könyv, magam is annak találtam. Nem könnyű ugyan váltani, de azok számára, akik úgy érzik, hogy nem az Útjukon vannak, azt tudom csak mondani, hogy a merész váltások félelmetesnek tűnhetnek, és nem is mindig lehet egyik napról a másikra kivitelezni őket, de akkor is, amíg itt élünk, addig sosem késő - ha kicsi lépésekben is - tenni valamit minden nap azért, amit valóban szeretnénk - amit valóban örömmel teszünk, és ami valóban örömöt és megelégedettséget okoz. Ez a cél. :) És az Út is egyben.